kocsibeálló, szaletli, nyári konyha tervezés

A jól végzett munka alapja a tervezés

Kerti építmények tervezése

Kerti építményeink - szaletli, kocsibeálló, nyári konyha, fagarázs, melléképület - sikerességének is záloga a legfőbb tervezési szempontok figyelembevétele. Az építmény funkciója bizonyára már fejünkben van. Tudjuk, hogy egy zárt garázst, vagy egy nyitott kocsi-beállót szeretnénk a ház mellé vagy önállóan, egy előtetőt a terasz fölé, egy kerti pavilont (szaletlit), hogy kiülhessünk, egy nyári konyhát vagy egy pergolát szeretnénk építtetni.

Elképzelésünk lehet az épület környezet kapcsolatáról is, hogy az teljesen nyitott legyen-e, vagy korlátok tegyék meghittebbé a bent tartózkodást, esetleg falak zárják ki a nem kívánt szelet, vagy az óvatlan tekinteteket, védjék a benn tárolt értékeinket. Valószínűleg azzal is tisztában vagyunk, hogy az eső mellett a napot is ki akarjuk-e zárni a beépített térből, vagy éppen fényáteresztő fedésre van szükségünk.

Építményünk elhelyezése is ésszerű lesz, ha meggondoljuk a rendelkezésre álló hely nyújtotta lehetőségeket, figyelembe vesszük a használatával kapcsolatos teendőket. Miért építenénk egy kocsi-beállót a kert végébe? Hogy mindannyiszor át kelljen hajtanunk az egész kerten? Inkább építjük a ház mellé, annak védelmébe, ha lehetséges, így még gazdaságosabb is. A szemet gyönyörködtető kerti pavilon, pedig álljon ott, ahol legjobban megfelel igényeinknek, pihenésünknek.

Egy beálló, szaletli tájolása is általában magától értetődő, hiszen a megközelítési út, a terepviszonyok adottak, illetve a környezet meghatározza a főbb látnivalók irányát. Ne feledkezzünk meg az épület irányultságáról a forró nyári Nap sugaraival és az uralkodó széliránnyal kapcsolatban sem. A nyári konyhába ne verjen be a hírtelen jött zápor.

Az építmény mérete elsősorban a benne elhelyezkedő személyek vagy tárgyak nagyságától és számától függ. Tudjuk, hogy hány és mekkora járművet akarunk benne tárolni, vagy hány személyt szeretnénk leültetni a filagóriában (pavilonban) a családi ebédhez, vagy mekkora társaságot fogadunk vacsorára a nyári konyhában.

Az épületek alaprajzának alakja praktikusan téglalap, négyzet, de kerti pavilonoknál sokszor szabályos hatszög, nyolcszög, vagy más.

Tervezéshez tartozik az esztétikai tartalom is. Hogy fog kinézni, hogy illeszkedik a környezetébe. Milyen magas legyen? Mekkora legyen a tető leejtése? Mekkora legyen az eresz? Milyen színű legyen a fa? És milyen a tető héjazata? Ezekben segíthetnek a látványtervek.

A tetőforma fő meghatározója az alaprajz alakja. Téglalap alak esetén a szabadon álló építmények kaphatnak nyeregtetőt (általában két hosszabb, párhuzamos oldala felé ejt le), vagy fél-nyeregtetőt (többnyire egyik hosszabb oldala felé ejt le), mint a ház mellé épültek. Alkalmazható még kontyolt nyeregtető is (mind a négy oldala felé lejt), melynek speciális esete a sátortető (négyzet alaprajz esetén). Szabályos sokszög alapú építményeket süvegtetővel szokás lezárni.

A tetőfedés anyaga is fontos szempont a tervezésnél, mivel statikailag számításba kell venni. Az árnyékoló tetőfedés (hűvös legyen alatta) leggyakoribb anyagai a bitumenes zsindely, a cserép, a különböző hullámlemezek. A fényáteresztő tetőhéjazat (a tető alatt ablak van, melyet nem szeretnénk besötétíteni) minőségi anyaga a polikarbonát lemez, zárt cellás, tömör vagy profil lemez formában. Köztudomású, hogy a cserépfedés erősebb ácsolatot szükségel, ami nem jelenti azt, hogy a könnyebb fedéseknek ne kellene elbírniuk - az időszakosan rájuk nehezedő - hóterhet.

Napjainkban - alapjában - kétféle minőségű fenyő anyagot használunk a szerkezetépítésben.
  • A rétegragasztott luc fenyőgerendákat (BSH), melyek mondhatni mentesek a későbbi repedezéstől, csavarodástól, vetemedésektől és az
  • építő minőségű fenyő fűrészárút, melyeknél ezek a hibák rendszerint előfordulnak.

Természetesen a magasabb minőségért magasabb árat is kell fizetnünk (bár az építmény összes költségének vonatkozásában ez mindössze 10-20 %).

Fedetlen építmények, melyek közvetlen ki vannak téve az időjárás káros hatásainak (teraszok, lépcsők, korlátok, pergolák), egyik legidőállóbb anyaga a vörös fenyő, mely nagyon jó ár-érték aránnyal teljesíti a hosszú távú elvárásokat. A Szibériából származó vörös fenyő anyaga különösen szilárd és ellenálló. Pigmentált olajozással tetszőleges színűre kezelhető.

Faépítmények esetében az időtállóság fontos tényezője a felületkezelés. A felületeket jó minőségű lazúrral (Milesi, viaszos hatású vékonylazúrt használunk), illetve olajozással (Remmers olajok) tetszőleges színben védjük, darabonkénti kezeléssel, még összeszerelés előtt. Így a legveszélyeztetettebb területek is kapnak védelmet.

Fontos még a munkafolyamatok sorrendjének megtervezése, a szakemberek munkavégzésének sorrendisége.

Az építmények – könnyűszerkezetes mivoltuk ellenére is - alapozást igényelnek (több mázsás, tonnás hóteher), melyek lehetnek sávalap, vasalt betonlemez, vagy a tartóoszlopok alatti pontalapok. Szerencsés esetben ezek készülnek el előbb, és csak utána a közvetlen talajra helyezett kőburkolat, így nem kell azt megbontani, mely magában nem elég szilárd egy épület alapjaként.

Természetesen kihatással van építményünk színvonalára, a szakszerűen, gondosan elvégzett munka is.

Várjuk érdeklődésüket, ajánlatkérésüket elérhetőségeink bármelyikén.

Kerti építmények tervezése, építése